****************************** Vidéken is élhet stílusosan az ember. ******************************

2014. szeptember 5., péntek

miNŐ vidék: Vidék és lelkiélet női szemmel 11. rész





A vidék eltávolít mindentől?




Fura, mert mostanában annyi új dolog történt velem, új emberekkel ismerkedtem meg, hogy elgondolkodtatott valami: azzal, hogy egy városi, nagyvárosi, sőőőt fővárosi élet után vidékre költözik valaki, óhatatlan-e, hogy eltávolodjon mindentől és mindenkitől?

Nos, igen, ami az én esetemet illeti sok baráttól eltávolodtam azzal, hogy földrajzilag áttettem a székhelyem egy vidéki kisvárosba. Másrészt bizonyos barátaimmal még szorosabb lett a kötődés, pont a távolság miatt. Többször látogatjuk egymást, skype-olunk, chat-elünk, levelezünk.

Egy időre eltávolodtam a szakmámtól is, amire azt gondoltam eleinte, milyen jó is lesz, mást látok, más hatások érnek, kitalálom a másik Anitát, aki majd boldogan éldegél az ÚJ tudásával és tapasztalataival. 2 és fél év után bevallom ez nem teljesen sikerült. Szerencsémre én imádtam az eredeti szakmám, csak a munkaadóim jó része nem imádta a folyton újító és egyedi elképzeléseimet. Jókor jött a költözés, megismertem a lelkem és a hangulatom legmélyebb rétegeit, rossz hangulathullámaimat és párkapcsolati kihívások is vártam rám. Újat kellett tanulnom, és megtaláltam valami olyan nézőpontot, lelki szemszögből erőteljesebben átitatva, ami sokkal inkább Anitás. Alakultam és változtam, miközben kerestem az önmegvalósítás anyagi formáit is, lásd munkahelyet akartam. Így lettem végül önfenntartó vállalkozó. (Félreértés ne essék, a párom mindvégig támogatta az útkeresésemet, így nem a nulláról kellett indulnom és tök egyedül, mázlista vagyok, tudom.)

Két szakterületen is bővítettem a tudásomat, s az egyikkel visszatértem részben az eredeti szakmámhoz, amiben azóta is örömteli munkák találnak meg. Igen, ma már a JÓ munkák találnak rám, nem nekem kell kikaparni a gesztenyét. Eltávolodtam és visszatértem. Körforgásszerű ez, ma már tudom.

A barátokkal is így alakult. Azok, akik nagyon távol vannak ma már tőlem, fizikai térben, lelkileg közelebb kerültek: elfogadóbb és megértőbb akartam lenni, ezt biztosan a vidéki eltávolodásban tanultam meg. Magammal szemben is kevésbé vagyok már kritikus. Hiszen ismerem a hiányosságaimat, a gyengeségeimet. Sokszor követek el most is olyan hibákat, amire pedig tudatosan figyelni akarok, de olyan szépen rögzültek, hogy ihaj…

Tudjátok, a változás a legszebb dolog ebben a világban, legalábbis azoknak, akik látják és használják, élvezik annak gyümölcseit.

Azt hiszem az eltávolodást receptre kéne felírni. Vagy tantervbe iktatni még időben, mielőtt a gyerekekből kiölik a lelkesedést, a természetes, ösztönös kreativitást. Az eltávolodás történhetne fizikai és lelki síkon is. Erről szólna az új közösségbe integrálódás, új helyek meglátogatása, valós és hatékony csapatmunkák kidolgozása, új szakmák közelebbi megismerési lehetőségei, tanulmányutak, tartalmas és aktív szabadidős programok, civil és önsegítő közösségi aktivitások… Mennyi minden van, ami segít eltávolodni a mosttól, a szokásostól, az eddig ismerttől, és segít felépíteni magunkban, másokban valami teljesen újat, a jót és a jövőt!

Lelkes vagyok, mert én már átéltem ezt a folyamatot. Hiszem és tapasztalom, hogy működik. Jó lenne átadni másoknak is! Ezért is nőfejlesztőzöm, ezért is hiszek a nők erejében és képességeiben.


Paradicsomi állapotok




Ha már belelkesültem és talán lelkesítettem is sokatokat, nézzük meg a nagyszerű, saját termésű paradicsomokat. Nálunk idén a sok eső ellenére – s van, hogy pont azért is – óriási paradicsomtermés realizálódott. (közgazdasági szakzsargonnal élve, öhöm) Egy hétig nem voltam közel a kiskertemhez, máris halmokban szedhettem a vöröslő gömböcöket, kicsiket és nagyokat, édesebbeket és savanyúbbakat. Fajtájukat tekintve „nemtudommik” ők, ahhoz nem értem. Az biztos, hogy a lelkem is mosolygott minden nap, amikor kimentem szüretelni az újabb félkilós adagokat. Amikor már a paradicsom saláta-saláta kombóként került asztalra kétnaponta, kezdtem aggódni, nem túlzás-e ez. Ha az ember aggódik, blokkol az agy, tehát segítségért rimánkodik. A segítség pedig szomszéd, internet, kozmetikus, barátnők formájában gyorsan meg is érkezik.

Tudtátok, hogy a paradicsomból mennyi eszméletlen jó kaját lehet összedobni???

No, nézzük sorba: lecsó, betűtésztás emlékmenzás leves, gaspacho, télire szószként simán, vagy fűszeres verzióban elpakolva, töltött paradicsomként, salátaként hol fűszerrel, hol olajokkal, hol sajttal, tojással, gombával variálva, pörköltalapként, makaróniban, halászlevesben, kenyérben fűszerként, aszalva, olajban elpakolva téli ínyencségnek, chilis lekvárként. Hát igen. A paradicsom, sztár a maga nemében! Sokrétű, egészséges, rostos és intenzív!




A piros szín impulzívvá és erotikussá varázsol

És ha már paradicsom, jöjjön egy kis színterápia. A színek gondolatokat, érzelmeket, érzéseket is kifejeznek. Nem kell feltétlenül hinni benne ahhoz, hogy hasson rád is bármely szín. A természet színei ösztönösen beindítják érzékszerveinket. A piros az egyik legintenzívebb hatást kiváltó szín. Biztosan hallottátok már, hogy az autóeladások és tesztelések, felmérések során beigazolódott, hogy a piros színű autók gyakrabban okoznak baleseteket, mint a többi színű társaik. Feltűnőek, figyelemelterelők, hatásosak.

A piros a vér és a tűz színe, de párosítják a veszéllyel, a szerelemmel, és a háborúval is. A piros egy olyan szín, amely képes a vérnyomás emelésére, növeli a légzésszámot, és felgyorsítja a belső folyamatokat, olvastam nemrég a neten. Kiemeli a képeket, a szövegeket, és képes az embert a gyors döntésre sarkallni. A piros szín a reklámokban valamilyen erotikus tartalomra utal, gondoljunk csak a piros ajkakra, a piros körmökre, vagy éppen a piroslámpás házra. Használják a veszélyforrások jelzéséhez, pl.: a közlekedési lámpákon. A piros világos árnyalatai az élvezetet, a szenvedélyt, a szerelmet jelképezik, a sötétebb árnyalatok a dühöt, az erőt, a bátorságot, a vágyódást, vagy a rosszakarást jelentik.


Rátok miként hatna a színek?


Abonyi Anita



Nincsenek megjegyzések: